Közösségi kísérlet - Google Wave

Most, hogy a Google Wave mindenki számára elérhetővé vált, kihirdetek egy kísérleti közösségi fotótevékenységet, ezennel. Arról van szó, hogy létrehoztam egy publikus (bárki számára szerkeszthető) wave-et. Az érdeklődőnek pedig az a feladata, hogy feltöltsön egy, vagy több képet, persze analógról van szó, és odaírja mellé, vagy alá a fotó főbb jellemzőit, és a blogjának az URL-jét.

Elméletileg egy bizonyos idő alatt így összegyűlik néhány kép, amiből majd készül egy poszt.

A képre kattintva kezdheted

Mivel ez a wave publikus, bárki beleírhat bármit, ami egyben azt is jelenti, hogy bárki letörölheti, átírhatja más bejegyzését. Ez alapvetően kerülendő, természetesen, legyünk felnőttek.

Íme, néhány dolog, amit tudni kell, vagy illik betartani:

• Ha még eddig nem használtad a Google Wave-et, először létrejön a hozzáférésed, amihez mindössze kettőt-hármat kell kattintanod. Ilyenkor nem fogod látni elsőre a szóban forgó fotófeltöltőt, újra a linkre kell majd kattintanod. Ennél bővebben a Wave-ről itt, vagy itt olvashatsz.
• Képet úgy lehet feltölteni, hogy alul rákattintasz a szürke mezőben a "Click here to reply"-ra, és a fenti gombsorban a gémkapocs ikonra (Add attachment) kattintva feltöltöd a fotót, és írsz is hozzá néhány sort.
• Csak olyan - filmes géppel készült - képet tölts fel, amiről azt gondolod, hogy majd megjelenhet a LomolitosBlog-on, természetesen az elérhetőségeddel együtt.
• Ne töröld le, és ne javíts bele más bejegyzésébe. Kommentelni persze lehet.
• Ha baromságokat írsz, vagy tönkreteszed más munkáját, kitiltalak csúnyákat fogok gondolni rólad.

Ha minden világos, kezdődhet a kísérlet.

Pajtás képek: ló és egyéb állatsereglet

A hétvégén a jó sorsom Csömörre vitt, ahol társaságban látogathattam el egy állatokkal teli tanyára (térkép). És mivel véletlenül nálam volt a Pajtás gépem, megtöltve jóféle 400-as Kodak filmmel, el is fényképeztem az egész tekercset. Egy valamit leszögezhetünk: a Pajtás gép nem ötletszerű, hirtelen képek készítésére való, (arra ott a mobiltelefon), mert egyrészt 1/30 a zárideje, ami elég berázós, másrészt ha túl közel kerülünk a tárgyhoz, vagy a tárgy hozzánk, a kép még éles sem lesz. Erre jó példa az ötödik kép, ami egy hatalmas, láncravert házőrző kutyát próbál ábrázolni. Vagy a tizedik, amin egy gyors ütemben közelítő macskát láthatnánk.

A sorozat közepén látható nagy, lassú mozgású állatok, mint például ló, tehén, természtesen nemigen mozdulnak be, így azok elfogadtató minőségben jelennek meg a képeken. Figyelemre méltó még a kilencedik képen a két farkaséhes liba, ahogyan kék színű gégecsőben botladozva próbálnak némi élelemhez jutni.

Érdekes, hogy a Pajtás géppel elfotózott filmek olykor szisztematikus beszűrődő fényt kapnak, máskor meg alig-alig, vagy egyáltalán nem. Ez alkalommal az "olykor" periódusban voltunk, mert szinte minden kockán látható az a szép piros derengés, amit a magunkfajta fényképészek annyira szeretnek, merthogy az olyan szép és esetleges. Pedig le is ragasztottam a gépházat fekete szigetelőszalaggal, nehogy szétnyíljon nekem.

World Pinhole Day 2010

Akinek olyan fotós blogja van, mint ez itt, annak kutya kötelessége részt venni a rendes évi lyukkamera világnapon, vagyis magyarul a World Pinhole Day-en. A részvétel mindössze annyit jelent, hogy ezen a napon kell elkészíteni egy lyukkamerás képet, és azt fel kell tölteni a website-jukra.

Ma délelőtt ezek a képek készültek, innen választottam ki az elsőt, amivel képviseltettem magam. Itt látható. A képek a legutoljára gyártott kávésdoboz lyukkamerával készültek, győztes csapaton ne változtassunk, az az egyik legjobban sikerült darab.

A képen jól látható a lyukkamerával szembefotózott nap effektus, amit más is szeret kihasználni, ahogy láttam.

Így készül a labdás kép

Így készül a tulipános kép

A második képen két gumilabda látható, a kisebbik pöttyös meglehetősen hosszúkássá nyomorodott az aprócska lyuk által. A harmadik az egyértelműen egy utcarészlet, a negyedik pedig úgy készült, hogy a fa két ága közé szorítottam a dobozt, az ég felé fordítva. Az ötödik kép két piros tulipánt ábrázol alulról, a hatodik egy árválkodó pitypangot, ezt alulexponáltam, a hetedik pedig biciklit.

Láttam a minap a kommentek között, hogy a trollok körében divat photoshoppal készült hamisítványoknak nevezni egyes képeket, így idelinkelek egy fotót, ami az előhívott papírnegatívokat mutatja, amint éppen a mosdókagylóban áznak.

Archívum:

• World Pinhole Day 2008
• World Pinhole Day 2009

Bolhapiac Bécsben

Íme, itt látható a bécsi sorozat második része, a bolhapiac. Ez a bolhapiac az U4 metró Kettenbrückengasse megállójánál található és csak szombaton van nyitva, délután 4-ig.

A rengeteg kacat és régiség mellett lehetett kapni néhány fényképezőgépet is persze, például Zenitet, meg különféle régi boxgépeket, sőt, néhány Polaroid gépet is, de vagy túl drágák voltak, vagy nem volt szükségem rájuk, így nem vettem semmit. Helyette elfotóztam egy tekercs rollfilmet, íme, itt az eredmény. Ha a Diana blendenyílását a legnagyobbra állítjuk, akkor ilyen életlen képek lesznek, így kijelenthetjük, hogy aki élesebb képeket szeretne, az várjon naposabb időkre.

Még jó sok bolhapiacos digitális kép itt.

Rollfilm szkennelése másképp

Köztudomású, hogy a Diana+ a rollfilmre egyáltalán nem 6x6-os képet készít, hanem körülbelül 5x5 cm-est, mégpedig úgy, hogy a kép teteje "ragad" a film széléhez, alul meg marad egy jó nagy üres rész. Ahogy itt ezen a képen látszik:

Emiatt szkenneléskor mindig lemaradunk a képek tetejéről, és a nagyon trendi sárga feliratokról, hogy milyen fajta film, hanyadik kocka, satöbbi. Ugyanis a szkennerhez adott sablon, amibe a filmet kell becsúsztatni, letakar a filmből néhány milimétert.

Mostanáig.
Ugyanis másokhoz hasonlóan én is feltaláltam a spanyolviaszt, minek ide ez a műanyag filmtartó, elég két kis darab ragasztószalag, és máris a teljes filmet be lehet szkennelni. Így már az egész kockát láthatjuk, a gyári feliratokkal együtt. Így:

Sajnos így a film két oldala egy kicsit felkunkorodik, emiatt elképzelhető, hogy képek szélei nem lesznek teljesen élesek, de egy dianás képnél ez gyárilag is így van, tehát itt nem vesztünk semmit.
A képek Bécsben készültek, a KunstHaus Wien néhány részlete látható rajtuk.

FX-Foundry: hazudjunk kereszthívást

Nemrégen megjelent egy scriptgyűjtemény a Gimp-hez, az FX-Foundry, jó nagy mennyiségű hasznos filterrel, effekttel, meg ilyenekkel. Mindenkinek érdemes kipróbálni, annak ellenére, hogy valószínűleg a felhozatalnak legalább 80 százalékát soha nem fogja használni.
Érdekes viszont a Cross processing effect, amelyiknek a segítségével azt hazudhatjuk a fotóinkról, hogy kereszthívásos képek.

(Újszülött olvasók számára azért ideírom, hogy a kereszthívás az, amikor diára fotózunk, és a filmet negatívként hivatjuk elő. Ettől érdekes színeket kapunk, dióhéjban. Bővebben itt.) Persze én nem akarok hazudni, és elárulom, hogy ezek a képek itt lent egy kutya közönséges 400-as Kodak negatívra készültek, és arra hivatottak, hogy kísérleti nyúl gyanánt bemutassák, hogy is néz ki ez az Cross processing effekt. Jól.

Az látszik, hogy a képek elzöldültek, ahogy illik, a világosabb részek beégtek, a sötétek meg még sötétebbek lettek. Persze a zöldes árnyalatot megváltoztathatjuk, de nem véletlenül ez az alapbeállítás, egy tisztességes kereszthívott képnek így kell kinéznie. Például itt, vagy itt.