Egy egész tekercs filmet szántam annak kipróbálására, hogy a Lomo LC-A fénymérő automatikája tényleg olyan jó-e, amilyennek írva vagyon. Tényleg olyan jó. Kivonultam este a Margit-hídra, és lefényképeztem mindent, és lássak csodát, az Europrint nevezetű 400-as film minden egyes kockája jól exponált lett. Az persze más kérdés, hogy a képek is jók lettek-e, mindenesetre a kamera jól vizsgázott.
Ismétlésképpen: az automata exponálás úgy történik, hogy adott a 2.8-as rekesz, a zár pedig addig marad nyitva, ameddig elég fény nem jut a filmre. Ha ez a kalkulált záridő rövidebb lenne, mint 1/500, akkor a rekesz szűkül. Profi.
Sajnos képstabilizátor nincs benne, így amikor az 54 méteres, ámde 62 tonnás Combino végigdönget a hídon, úgy rázza az öreg szerkezetet, és azzal együtt a korlátra szorított gépet, hogy lehetetlen éles képet készíteni. Ez látszik a Dunát ábrázoló képeken.
A filmet lehetőleg a Mammut-ban székelő Puskás Fotó-hoz szoktam beadni, 900 Ft-ért húsz perc alatt kész, így ma például az utolsó képkocka elfényképezésétől számított fél órán belül már a buszon ültem, zsebemben a kész filmmel. Ez majdnem olyan gyors, mintha digitálissal fotóznék. Csak egy kicsit drágább...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Jó, ha ide írsz valamit.