2008. február 2., szombat

Vendégposzt: SMENA 8M - Keleti cowboy a vadnyugaton

Skóciában élő újdonsült fotós barátom, Ádám küldte az alábbi írást és a képeket első szmenás élményeiről:

Az általam beszerzett SMENA 8M egy igen drága ebay-es tanulság. Az ukrán eladó ugyanis a gépet alig 4 fontért kinálta, mégis a postaköltség és az előre nem jelzett "közvetítői" díj miatt a végösszeg 28 font lett. Sebaj. A gép tokkal-vonóval érkezett, időben. Egy rövid tesztelés következett, amit nehány mondatban ecsetelnék. A gép külsőre remek állapotban van. A shutterspeed egy kisse "ragad", a lencsének pedig (valószinűsitem emiatt) egy kisebb holtjátéka van. Így, ha állítok a zársebességen, akkor a lencse picit mozog. A gép megismerésében rengeteg segitséget kaptam Gyulustól, amiért hálás vagyok. Az ő segítségevel jöttem rá, hogy a gépből hiányzik az eredeti orsó, amit egy filmdobozban levő orsóval pótoltak. Ez pokollá teszi a film befűzését. Az első próbálkozásom eredményeként a film felső perforácioja teljesen elnyesődött, lehetetlenné téve a film visszatekerését. Tanulópénz.

A gép fizikai tesztelését egy igazi profira biztam - a töréstesztet így egy szaktekintély bonyolította. Kilenc hónapos kislányom a következő teszteredményeket produkálta: A SMENA-nak nincs jó íze, de az érdes bakelitmarkolatnál jól rágcsálható. A SMENA nem pattog a sarki, török étterem kőpadlóján, viszont nem is törik! A gép kiállta a "kisbabatesztet", ami a keleti mernökök igazi dicsőségére válik.

A fényképezőgépek egyik legnagyobb ellensége az időjárás - és hol máshol lehetne ezt jobban tesztelni egy gépen, mint Skóciában, ahol egyetlen nap leforgása alatt mind a négy évszakra jellemző időjárási körülmény előfordul. Kedden a SMENA simán kiállta a szakadó esőt és a kb. 50 km/órás szelet. Ez igazi arculcsapása a digitális szupertechnologiának, ami extrém körülmények között, csak többszáz fontos vedőeszközök segítségével ajánlott használni (garanciális géped eseten még akkor sem, mert ha beüt a szar - oda a garancia). A ruszkik itt is győztek. No de mi van a képekkel.

A gép Achilles sarka a távolság. A tesztelés alatt ezzel volt a legtöbb bajom. Az itt látható kép sikerült a legélesebbre mind közül.

A Pizza Hut felirattól kb. 4.5 - 5 méterre állhattam - a távolságot pedig ennél jóval felül kellett becsülnöm, hogy a kép ne legyen homályos. Ugyanakkor a gép F4-es focal length-en tud produkálni remek depth of field-et is, amire igazán nem számítottam, lásd az ábrát. Ezen a kepen is fel kellett becsülnöm a távolságot. A híd felém eső pillére kb. 2 - 2.5 m-re volt - a gépet pedig majd 4 m (túristacsoport jelecske) körüli értékre állítottam. Bár az egyértelmű, hogy a SMENA nem fog áttörő képeket alkotni macrofotózás terén - azt viszont nem gondoltam volna, hogy így meggyűlik a bajom a fókusszal.

Megmondom őszinten, hogy a fotók átnézésekor egy kicsit csalódott voltam, ami a LOMO élményt illeti. A legjobb ebből a szempontból Skocia buszkesege - 'szemet az utcan' cimű kép lett ami összecsúszott az előző képpel, a színek torzultak és erős vignettálás látható rajta.

A többi képen sokkal kevésbé látható a Lomo-ra jellemző vignetting - az előhívást elvégző doki pedig azt mondta, hogy nem merte push-olni a színeket, mert sok képen igencsak szarul nézett volna ki. Ami viszont igencsak kielégítő, hogy a géppel nagyon jól lehet hangolni a duplaexponalt képeket.

Mindent számítasba véve a SMENA M8 egy remek bajtárs. Annak termelték. Ahogy akkoriban mindent es mindenkit. Minap bementem a sarki boltba, ami egy kedves pakisztáni családé, és az öreg meglátta a gépet a kezemben. Rendkívül megörült, mondta, hogy neki is volt ilyen. Egy érdekes megjegyzést tett, amit azóta nem feledtem. Erre nem volt garancia. Nem kellett rá.

A teljes galéria itt látható.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Jó, ha ide írsz valamit.

Legnépszerűbb...