2008. április 29., kedd

Fogjuk meg a pillanatot

Ha van egy 120-as exponált, előhívott filmünk, és pozitív képet akarunk róla, de nem kívánunk papírképre áldozni, és amúgy is digitális képre van szükségünk, próbálkozhatunk a kontaktmásolás gyors és kényelmes módszerével. Nem lesz másra szükségünk, mint egy kis darab üveglapra, fekete-fehér fotópapírra, és persze előhívó vegyszerekre.

Sötétkamrában kézzel szorítsuk egy fotópapírra a negatívot az üveglap segítségével. Nem baj, ha az üveglap tiszta, kevesebbet kell majd a végén retusálnunk. Az összeszorított egységet digitális kamerával egyszerűen fotózzuk le, persze vakuval. Másképp nem is tudnánk, hiszen sötétben vagyunk. Íme, itt tartunk, elnézést a csúnya piros linóleumért, ez egy régi kamra, és elfelejtettem alárakni valami műveltebb hátteret:

Két legyet ütöttünk egy csapásra, mert egyrészt megfelelően megvilágítottuk a fotópapírt, másrészt lefotóztuk (megőriztük az utókor számára) a majdan elkészülő reprodukció megvilágításának szent pillanatát. A papírképet hívjuk elő, mossuk, fixáljuk, és szárítsuk meg. Így fog kinézni:

Most közönséges szkennerrel digitalizáljuk a papírképet. Válasszunk legalább 600 dpi-t, hogy jó nagy legyen az a fotó, amire szükségünk van. Ekkor lesz egy ilyen képünk, csak persze ennél jóval nagyobb, 600 dpi-vel szkennelve 2600x1965 pixel:

Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy valamilyen képmanipuláló programmal kiegyenesítjük, ha ferdére sikerült, utána kivágjuk a szükséges képet, beállítjuk az árnyalatokat, ha nem átalljuk, retusáljuk is, majd beméretezzük akkorára, amekkorában használni szeretnénk. Tessék, itt van az egyszeri körhinta, lehet publikálni:

A képre kattintva megnézhető eredeti, szkennerből kijövő méretben is. A szineket persze elvesztettük, de nem baj, mindig vannak olyanok, akik a fekete-fehér képeket jobban szeretik. Nekik kedveztünk.

2008. április 27., vasárnap

Worldwide Pinhole Photography Day

Ma van a Worldwide Pinhole Photography Day, vagyis a Nemzetközi Lyukkamerás Fényképezés Nap. Mindenki beküldhet egy darab lyukkamerás képet, amit ezen a napon készített. Én is beküldtem egyet, ezen a linken lehet megnézni:
http://www.pinholeday.org/gallery/2008/index.php?id=78
Persze a nap folyamán több lyukkamerás kép is készült, a "nagy nap" tiszteletére, itt van a mai termés:

Köszönet állandó látogatómnak, dawn-nak, hogy felhívta a figyelmemet az eseményre.

Sajnos, úgy látszik, az Indafotót ezentúl nem fogom tudni arra használni, hogy a képeket ott tároljam, sőt semmire sem, mert a képfeltöltés, és általában a képkezelés teljes káoszba fulladt. Sajnálom, mert eléggé ideális dolog volt. De hiába az, ha a feltöltés után a képek hol eltűnnek, hol ötletszerűen más és más albumokba kerülnek, utána viszont nem mozgathatóak onnan sehova, satöbbi. Minél hamarabb kellene találnom egy megbízható, és gyors képtároló helyet, és az Indafotóról a lehető leggyorsabban evakuálni a képeimet, mielőtt a már meglévők is elvesznek. Kár, hogy az új verzió megjelenése főleg újradizájnolást jelentett, a program ugyanolyan bizonytalan és kiszámíthatatlan maradt, mint volt.


Áthozott kommentek:

Benjamin - http://benjamin.hu/ 2008.05.12. 10:04:18
Flickr?

Gyulus - http://lomolitosblog.blogspot.com/ 2008.05.12. 17:20:14
A flickr-rel az a baj, hogy csak 500 px-es a kisméretű kép, a másik meg az, hogy nem lehet annyi albumot létrehozni, amennyit akarok.
Végül a PicasaWEB-nél maradtam, gyors feltöltés linux alól is, sokféle képméret, satöbbi. Ja, és megbízható működés. És az albumok RSS feedjei nem csak az első valahány képet adják vissza, hanem az összeset. Az Indafotóról már le is takarítottam az összes képemet.

2008. április 25., péntek

Lomolitos, kereszthívás, mutatványosok

Ahogy az előzőekben ígértem, itt van a többi kép, ami az igényes szórakozást kínáló alkalmi vidámparkban készült. Ezek életem első kereszthívásos képei, vagyis a film (FUJI Sensia 200-as) egy dia alapanyag, negatívként előhivatva. A kész film sokat ígérően érdekes, lilás árnyalatú lett, de az első képek beszkennelése után igencsak elámultam. Mindenütt megvadult zöldek és sárgák. Nem rossz éppen, de én azért nem teljesen erre gondoltam. A szkenner úgy van beállítva, hogy nem javít és módosít semmit a képen. Hát ez lett belőle:

Ezután kíváncsiságból beadtam a filmet papírhívásra, hogy kiderüljön, mit hoznak ki belőle. Ezek a képek itt lent a papírképek szkennelt változatai, a színek egy kicsit érdekesebbek, nekem ez a sorozat jobban tetszik, mint a zöld-sárga. A kék ég például mindegyiken elég különös színű.

A legnagyobb baj a papírra történő képkidolgozással, hogy valami fura okból kifolyólag semmibe veszi azt, hogy a filmen lévő negatívnak más a képaránya, mint a fotópapírnak, így nagyon sok minden egyszerűen lemarad a képről. Márpedig én azt szeretem, ha az egész kép megjelenik. Nem azért fényképez az ember a kép szélére is, hogy aztán valami láthatatlan automatika kérlelhetetlenül leharapja, mint egy nagy zöld-sárga sárkány.


Áthozott kommentek:

dawn - http://dawn.freeblog.hu 2008.04.26. 08:30:23
a negyediken az ég nagyon durva, a zöld is jól néz ki

azt vettem észre nagyon sok múlik a szkenneren:

márépixel scan:
flickr.com/photos/hajnal/2441820411/
pálvölgyi scan:
flickr.com/photos/hajnal/2266481503/in/set-72157603912809776/

Gyulus - http://lomolitosblog.blogspot.com/ 2008.04.26. 10:15:04
Ezek filmszkennelések, ha jól látom. Én azt vettem észre, hogy minél jobban túl van exponálva, annál sárgább az egész kép.
Egyébként a szkennert is lehet állitgatni, azzal is lehet játszani. Mindenesetre elég kiszámithatatlan az egész. :)

2008. április 23., szerda

Diana a vidámparkban és más képek

Hétvégén ellátogattunk a városka szélére telepített Horváth Vidámparkba, (zene, céllövölde, dodzsem, satöbbi, felhőtlen szórakozás), ahol ellövöldöztem a második Kodak portra 400 VC film maradék képeit. A film többi részén szokványos próbaképek vannak. A Diana+ objektívjének specialitása, hogy a kép közepe éles, viszont a szélei felé drasztikusan életlenedni kezd. És az egész felvételt belengi valami furcsa fátyolosság, vagy valami ilyesmi, emiatt összetéveszthetetlenül beazonosíthatóvá válik minden egyes így készült fotó.

A képek körül lévő fekete keret mesterséges, kipróbálandó, hogy használ-e, vagy árt. Szerintem használ, és mivel minden kép vágatlan, még hamis látszatot sem kelt. Gondolom.

Lesz erről a vidámparkról egy másik sorozat is rövidesen, stay tuned, vagy mi.

2008. április 19., szombat

Buhera, lyukkamerás képek újra

Eszembe jutott, hogy itt a napsütés, és illene kipróbálni napos körülmények között is a télen kifejlesztett lyukkamerás módszert. Expozíciós időnek napsütésben körülbelül 1 percet kell hagyni, de ha közvetlenül az égbe fotózunk, 15 másodperc is elég. Fontos tudni, hogy amint délután lesz, és a nap eltűnik, a zárat jóval hosszabb ideig kell nyitva tartani. A legutolsó kép 5 óra körül készült, de a 3 perces idő is majdnem kevés.

Az Önarckép című képen jómagam is feltűnök, egy széken ülve. A perspektíva és a látszólagos távolságok nagyon eltorzulnak, például a biciklis képen a "fényképezőgép" és a gyerekbicaj között 50-60 cm a távolság, az önarcképen pedig mindössze 5 méterre ülök a kamerától.

Végül íme, itt van néhány werkfotó a műveletről:

Készül a százszorszépes kép
Fényképezőgép és állvány
Negatívok a mosóban
Így néz ki a nyersanyag

Áthozott kommentek:

dawn - http://dawn.freeblog.hu 2008.04.21. 18:30:31
ugye tudod, hogy vasárnap lyukkamera világnap?
pinholeday.org/

Gyulus - http://lomolitosblog.blogspot.com/ 2008.04.21. 19:53:20
Ez nagyon jó! Sose hallottam erről, de most kipróbálom!

2008. április 15., kedd

Diana, lo-fi képek

Íme, itt vannak az első próbálkozások a Diana+ kamerával. Valódi, hamisítatlan lo-fi (alacsony minőségű) képek születtek, ahogyan azt a papírnegatívos képek olyan szépen megelőlegezték. Mivel a maszk benne volt a gépben, így a negatívok 4.2x4.2 cm-esek lettek. Emiatt a képek szélén jelentkező torzítás, és a vignyettálás itt nem jelentkezik olyan markánsan. Mivel a fényképezőgép hátlapját alul tartja csak valami műanyag pöcök, nem csoda, hogy egyes képek esetlegesen fényt kapnak. De ebben a "fotózási stílusban" az ilyen kóbor fények nem válnak a képek kárára.

Az második képen a lyukkamerás verzióval készült fotó látszik, amikor az objektívről lecsavarjuk a lencsét, a blendét pedig nagyon picire állítjuk. Az a rózsaszín derengés nem egy bemozdult szelllem, hanem a gyerkőc, aki mindenképpen meg akarta nézni, hogy készül a fotó. A fűben felfedezhetők a lábai, a háztető előtt pedig a haja, amint egy másodpercre rásüt a nap. De lehet, hogy nem is az.


Áthozott kommentek:

dawn - http://dawn.freeblog.hu 2008.04.15. 21:04:15
új játékszer, király :D
én is a hétvégén csaptam le az új játékszerre, mivel amit legutóbb vettem folyton bezabálja az elemet :( bár 2000 forintért nem is sajnálom, hogy nem tökéletes.
szóval amit vettem az egy cosina cx-2, amiről azt tartják, hogy az lca az ő másolata, bár engem ez nem foglalkoztat, csak az, hogy a paraméterei megegyeznek az lca-val.

embee 2008.04.16. 10:45:39
Nagyon jó képek lettek, megvan az a tipikus "Dianás" hangulatuk.

Milyen filmet használtál? Én is most ismerkedek a technikával, azért érdekelne. :)

Gyulus - http://lomolitosblog.blogspot.com/ 2008.04.16. 11:12:26
A film az egy Kodak portra 400 VC volt.
Sajnos csak ma reggel vettem észre, hogy az amúgy is rövidke 120-as filmből hármat "elfelejtettek" beszkennelni. Úgyhogy ma megyek reklamálni, és ha pótolják, én is pótolom ide.

2008. április 14., hétfő

Diana próbaképek: azt kapod, amit vársz

Természetesen nem bírtam kivárni, amíg az első tekercset előhívják, kipróbáltam a Diana+ kamerát a szokásos fotópapíros módszerrel. A képeken az van, amit vártam: lágy kontúrok, enyhe életlenség, nagyon erős vignyettálás. Ezekkel együtt hangulatos képek születtek a lakás különböző részeiben. A fürdőszobásat egy kicsit alulexponáltam, elfelejtvén, hogy ott csak 60-as égő van, míg a konyhában 100-as. A képek 11-es blendenyílással készültek, körülbelül 7 perces záridővel, úgy, hogy egy darab fekete-fehér fotópapírt tettem a film helyére, ahogy azelőtt. Az előhívott papírnegatívok szkennelés, és némi fotószerkesztés után nyerték el az alant látható formájukat:

A vignyettálást a magam részéről egy kicsit túlzásnak tartom, úgy látszik, mindenképpen érdemes betenni a film elé a gyári maszkot, amitől kisebb kép készül a filmre. Szerintem a vignyetta-jelenség ezzel a maszkkal a helyére fog kerülni, mégsem egy kör alakú fotót kapunk. Ráadásul 16-ot 12 helyett, de erről már volt szó.

Érdekességképpen itt van egy werkfotó arról, amikor éppen a fenti, konyhás kép készül. A beígért zárstabilizáló pöcköt jól lehet használni, bár vigyázva kell bedugni a résbe, mert hajlamos kirepülni a helyéről.

Pöcök bedugva
7 perces expozíció

2008. április 12., szombat

Diana, névnapi csemege

A névnapi nyúl ma tojt nekem egy valódi Lomography gépet, a híres Diana+ típusú kínai fényképezőgépet. Íme, így néz ki:

A gép erdeti verziója a 60-as években készült Hong-Kong-ban, ára körülbelül 1 dollár volt. Azonban a 35 mm-es film térhódítása miatt rövidesen abbahagyták a gyártását. Az ázsiai bukta után később nyugati avantgard fotóművészek fedezték fel újra, utánozhatatlan, karakteres képei miatt. A Lomography Diana+ néven 2007 óta gyártja.

A gép minden alkatrésze műanyag, kivéve talán a rugókat, amik a zár működéséért felelősek. Paraméterei a következők: 120-as filmet kell bele tölteni. Mellékelnek hozzá kétféle maszkot, amelyek segítségével 12 kép helyett 16-ot exponálhatunk egy filmre, igaz, így a képek mérete 4.2x4.2, illetve 4.6x4.6 cm lesz. Mit számít az az egy, másfél centi, bőven megéri a négy plusz felvételért. Ha a 4.2x4.2-es állasban vagyunk, akkor a képek szorosan egymás mellé kerülnek, így panorámaképet készíthetünk.

Adott egy 75-ös objektív, ami tartalmaz egy műanyag lencsét, az élességet elöl kell állítani, saccográf segítségével. Kétféle záridő közül választhatunk, úgyis mint pillanatfelvétel, és "B" idő. A pilanatfelvétel a specifikáció szerint körülbelül 1/60 mp. Négy féle rekesznyílásunk is van, szimbólumok segítik a helyes választást, a napos az 22-es nyílás, a részlegesen felhős az 16-os, a felhős pedig 11-es, vagyis ez a legnagyobb lyukméret.

Rendelkezésre áll ezeken kívül egy "P" rekesznyílás is, ami a lyukkamera üzemmódhoz tartozik. Ez egy nagyon pici lyuk, amely az írás szerint 150-es blendenyílásnak felel meg. Lyukkamerás fotózáshoz le lehet venni az objektív elejéről a lencsét. Bajonettzárral. Természetesen lyukkamerként használva a gépet, csak a "B" záridő jöhet számításba, emiatt van a gép alján állványcsatlakozó is, önkioldó zsinór csatlakoztatási lehetőség viszont nincs. Hogy ne legyen olyan könnyű. Viszont van egy vékony zsinóron lógó kis pöcök, amivel elvileg ki lehet ékelni a zárat, miután megnyomtuk. Majd kiderül.

Képeket természetesen még nem tudok előadni, (van amúgy is a flickr-en rengeteg) de az alábbiakban látható tíz digitális fotó a Diana egyes részleteiről.

Elölnézet
Hátulnézet
Az objektív az élességállító szimbólumokkal
A filmtovábbító gomb, rajta a hivatalos Lomography logó
A filmszámláló a gép hátulján, állítható 12 és 16 kocka között
A blendenyílás itt állítható négyféle módon
Ez a kereső által mutatott kép
A gép alján lévő zár, ezzel nyitjuk ki a gépet, ha filmet akarunk cserélni
Az állvány csavarmenete, a másik hivatalos Lomography logóval
Lyukkamera, miután levettük a lencsét az elejéről

Hamarosan előállok egy sorozat Dianás próbaképpel, ezt megígérhetem. Addig is nézegethetjük a flickr-en, hogyan is kell ezzel a géppel fotózni:

https://www.flickr.com/groups/dianaphotos/pool
https://www.flickr.com/photos/tags/dianaplus
satöbbi...

Legnépszerűbb...