Miután elfogyott a gyári film a Kodak Fun Day-ből, elérkezett az idő arra, hogy megnézzem, milyen is a gép belülről. A kézenfekvő négy kipattintható pöcök ellenére szétszedni elég nehéz, de erre csak akkor jöttem rá, amikor nekiálltam, ugyanis a négy zárópöcköt egyszerre kellene nyitni, már amennyiben nem akarom az első pillanatban széttörni a ketyerét. A legelső próbálkozás után négy kezet szerettem volna növeszteni, ám végül némi ügyeskedéssel a meglévő két kézzel, szerszámok nélkül is megoldható volt a dolog.
Ahhoz, hogy a gépbe az új filmet be lehessen tölteni, a filmtovábbító tárcsát és az új film kazettáját is át kellett alakítani egy kissé. Buhera következik...
Az ötlet és a know-how a szépen dizájnolt Camera Hacker-en talált leírásból származik
Az eredeti Kodak film kazettájának recézett a teteje, olyan, mint egy fogaskerék, ez illeszkedik a filmtovábbító tárcsa ugyancsak recézett aljába. Ahhoz, hogy a tárcsa más, átlagos filmet is meg tudjon hajtani, le kellett vágni róla az összes fogat, kivéve két szemköztit. Az új film kazettájának a tetejébe pedig be kellett metszeni két egymással szemben álló vájatot, hogy ezek illeszkedjenek a megmaradt két fogba.
Amikor ez elkészült, a kazettából sötétben (SÖTÉTBEN!) áttekercseltem a filmet a másik orsóra, majd a három darabba szétszedett fényképezőgépbe szépen beillesztettem a kazettát, és az orsót. Ezek után visszapattintottam a kamera hátlapját, és a kis gép máris készen állt a második film elfényképezésére.
A Kodak nagy hangsúlyt fektet az eldobható fényképezőgép (One-Time-Use Cameras) iparágra, de különösen arra, hogy mennyire káros dolog ezeket újratölteni. Megnyugodhatunk, az ellenpropaganda nem nekünk szól, hanem azoknak a vállalkozásoknak, akik új gépként pénzért árulják az újratöltött fényképezőgépeket. Már ha jól értem az angol szöveget. Kínaiul meg sajnos nem tudok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Jó, ha ide írsz valamit.