Zsámbéki járkálás

Nem vesztem el. A blog se szűnik meg.
Itt vannak rögtön ezek a zsámbéki képek, amelyek még a nyár végén készültek, egy Ilford HP5 Plus filmre, de csak most hívódtak elő, és szkennelődtek be. Szégyen szem, de ez az első olyan fekete-fehér film, amit nem saját magam hívtam, hanem a Digilab, és ők is szkennelték. Hiába, az embernek nincs mindig ideje és kedve mindenre.

Természetesen lehetne Zsámbékon szépeket is fényképezni, de valahogy a képek nagy része mégis olyan lett, mint a mondott falu: lehangolt, lepusztult, szegényes, rosszkedvű. Gondolom, akik ott élnek, nem feltétlenül ilyennek látják, de látogatóként nem egy halászbástya. Pedig még kávézni is próbáltunk, de csak egy barna lötty lett. A Lámpás Éttermet meg most kihagytuk, pedig az kellett volna.

A Lomolitos hozta a megszokott formáját, szokás szerint minden kép jó lett, és még viszonylag éles is. És persze az objektív által torzított ívek.