Lett egy új gépem: egy régi RICOH 500G nevezetű. Azt kell tudni erről a fényképezőgépról, hogy a Google nagyjából 2.840.000 találatot ad róla, tehát ez egy létező valami, dacára annak, hogy a maga korában (70-es évek) nemhogy a Google, de még annak kitalálói se nagyon születtek meg.
Szimpatikus darab, mindene megvan, amit egy ilyesmi géptől elvárunk. Vagyis van benne fénymérő, ami hasonlóvá teszi a Lomo LC-A-hoz, azzal a különbséggel, hogy ennek valódi záridő előválasztásos automatikája van, magyarul, ha a blendenyílást nem blendenyílásra, hanem "A"-ra állítjuk, akkor a kiválasztott záridőhöz rendel egy rekesznyílást, és úgy fényképez. Persze lehet teljesen manuális üzemmódban is használni.
Hovatovább élességállítója is van, a klasszikus távmérő, ami valószínűleg csak nekem újdonság, még azelőtt soha sem volt ilyen a kezemben. A kereső közepén van egy kis rész, ahol a tárgy közepe duplán látszik, és akkor lesz éles a kép, ha addig tekergetjük, amíg a két részlet el nem fedi egymást. Kicsit szokatlan, meg nehézkes elsőre, de működik.
A kereső jobb szélén lehet látni egy mutatót, ami automatikus üzemmódban a blendenyílás aktuális értékét mutatja, de érzésem szerint teljesen pontatlanul. Szerencsére ez a pontatlanság nincs összefüggésben a működéssel, vagyis akkor is jó értékekkel exponál, ha hülyeséget mutat.
A 40-es objektív az nem 50-es, tehát a képeknek lesz egy kicsi nagylátószögű jellege, de ez éppen jó. Ami még érdekes, és kissé meghökkentő, az az, hogy a korabeli mérnöki elme a beszűrődő fény kizárását úgy óhajtotta megoldani, hogy a gépház belsejébe valami szivacsréteget ragasztott, ami az idők folyamán porrá enyészett, és a legkisebb érintésre rokonszenves fekete port hullat mindenre. Okkal számíthatunk tehát arra, hogy ez a nemkívánt reszelék beszivárog az objektívbe, sőt esetleg a mechanikus részekben is kárt okoz, vagy végigkarcolja a filmet.
Első dolgunk legyen tehát, ha ilyen gép kerül a kezeink közé, hogy az elhalálozott szivacs maradékát maradéktalanul lekapargatjuk, és a film befűzése után ahol lehet, ott fekete szigetelőszalaggal zárjuk el a fényt a filmtől.
A képek október végén készültek Miskolctapolcán. Aki már járt ott a barlangfürdőnél, annak minden kép ismerős.
Kié ez a blog? Elárulnád ki vagy?
VálaszTörlésAz ilyen kérdésre mit kell válaszolni?
VálaszTörlésOtt jobbra fent látható egy e-mail cím, oda lehet írni, olvasom.
Az első képen egy "Lock" nevű bakancs látható? Mert nekem is olyan van. :) Amúgy ügyes kis gép, elfogadnám én is.
VálaszTörlésDave
Üdv!
VálaszTörlésA legtöbb ilyen korú génél valoban tönkremegy a tömités . Ragaszószallag helyett inkább tűbársonnyal vagy ha az nincs éppen a kredencfiókban valami vastagabb nem annyira szöszölős pamutfonállal is lehet tömiteni.! A 40mm véleményem szerint az egyik legjobban használható gyt. ( kisfilmnél).
Grat az oldalhoz és sok sikert a 'lomo's ' törekvéseghez !
Bocs a belekotyogásért, de az OBI-ban (és gondolom hasonló helyeken is) lehet kapni 1mm-es csúszásgátló szivacsnak nevezett öntapadós lapokat, amiből ki lehet szabni az új fénymentesítő szigetelést a szétporladt helyett. Annál egyszerűbb, olcsóbb, jobb megoldás nincs.
VálaszTörlés