Teleobjektív papírból - buhera

Tovább folytatódik a Zenit-es ámokfutás. Most éppen teleobjektívvel készült képeket látunk. Ez a teleobjektív azért érdekes, mert mostanában találtam meg, és azért is, mert jómagam gyártottam még zsenge fiatal koromban, a 80-as évek közepén, vagy valami ilyesmi. Műszaki leírásként olyanokat lehetne említeni, hogy alapvetően fekete tussal befestett kartonpapírokból (bonbonos doboz, ing merevítő lap, stb) készült, lencse gyanánt egy darab nagyítót tartalmaz. A blende szerkezete valóságos műszaki csoda, hiszen ez is kartonpapír elemekből készült, és pontosan úgy működik, mint egy igazi. Apróra vágott gombostűdarabkák csúsztatják a lamellákat.

A távolság beállítása viszont egy kicsit nehézkes, tekergetésről szó sincs, autófókuszról pláne, az akkori házi buherakészletemből csak arra tellett, hogy a lencsét előre-hátra lehessen húzni egy (valamilyen kávés üveg tetejéből kialakított) gyűrű segítségével.

Akkoriban még voltak fotós szakkönyveim, így egy vonalzó segítségével ki tudtam méricskélni a paramétereit, így derült ki, utólag, hogy a műtárgy körülbelül 100-as teleobjektívnek felel meg, blendenyílása 4 és 22 között állítható.

Sajnos az idő már egy kicsit megviselte, a lencse például csupa retek nem annyira tiszta. Figyelemre méltó még a nem kevés önbizalmat eláruló "Professional" felirat, ami a videón is látható.

Ahhoz, hogy az akkori Zenit-emre fel tudjam erősíteni, fel kellett áldoznom a közgyűrűkészletem legkisebb darabját, bár emlékeim szerint ez az áldozat nem volt nagyon nehéz, gyakorlatilag soha nem használtam. Pókot közelről már akkor is úgy fényképeztem, hogy megfordítottam az objektívet.

A képeken látszik, hogy az objektív rajzolata ugyancsak egyedi, középen valamelyest éles, a szélek felé viszont minőségileg rohamosan csökken, különösen a jobb széleken. Lehet, hogy a lencse egy kicsit ferdén áll, így a tilt-shift jelenséggel is találkozunk. Szembeötlő még a helyenkénti lágy kontraszt is, valószínűleg kelemenbandi nem ilyet szeretne vetetni az úri közönséggel, mert például egy óvodai csoportképen a szélső gyerekek fejéből nem sok maradna. Mármint a képen.

Említsük meg a teljesség kedvéért, és az utókor számára, hogy a képek Ilford PAN 400-as filmre készültek, valamilyen Ilford hívóval hívtam elõ, 9 percig. Az utómunka Picasával (for linux) készült, nevezetesen a rengeteg pöszmösz kiszedése (Retouch eszköz, nagyon jó), illetve a színvilágot Gimp-pel értem el, Color Balance (15, 9, -12). Hát ennyi.