2009. május 30., szombat, 8:00

Hogyan fűzünk filmet egy Zenit-be?

Felmerült egy kérdés: hogy kell befűzni a filmet egy Zenit-be. Mivel pont van egy lehasznált, ámde használhatatlan Zenitem, gondoltam, gyorsan gyártok egy rövid videós ismertetőt a témáról. Tessék, beszéljen a mozgókép...

A filmen ugyan látható, de nem elég hangsúlyos az a nagyon fontos szabály, hogy a kazettát úgy tesszük bele a gépbe, hogy a filmen lévő ívelt bevágás felül legyen, ami egyenlő azzal, hogy a kazetta tengelyének, vagyis az orsónak a kilógó vége pedig alul. Egyébként másképp nem is nagyon lehet.
Jó befűzést!

2009. május 25., hétfő, 0:20

Ragasszunk Diana objektívet a Lubitelre, és más képek

Azok a kedves olvasók, akik a körmüket rágják, hogy a Lubitel 166-os javítása eredményes volt-e, és lehet-e már újra éles képeket csinálni vele, megnyugodhatnak. Lehet. A képek között látható néhány próbafelvétel, fotópapírra.
Miután így megnyugtattam mindenkit, rátérhetünk a makrófotózás kérdéskörére. Az első próbálkozásom egy sima nagyító volt, amit a Lubitel lencséje elé tartottam. Kép itt. De ezzel a módszerrel elég életlen képet sikerült csak létrehozni. Ugyanis óhatatlan, hogy a 8-10 másodperces expozíció alatt a kézzel odatartott nagyító ne mozogjon, és így a képet is életleníti, gondolom. Valami stabilabb megoldás kellett, ezért adódott, hogy a Diana+ levehető obejektívjét ragasztószalagozzam oda.

Néhány egyszerű kísérlet után kiderült, hogy a tárgytávolság így körülbelül 5-6 centi, és hiába a 16-os (szűk) blendenyílás, a kép csak kis tartományban lesz éles, sőt, a kép mérete is egy kisebbfajta kör a 6x6-os képmező közepén. Sok-sok képet kellene így készíteni, hogy néhány érdekes akadjon köztük. Mindenesetre inspirációnak esetleg jó lesz ez a három, hátha valakinek kedve lesz kipróbálni valami hasonlót.


A képek szokás szerint fekete-fehér fotópapírra készültek, nyolc-tíz másodperces exponálással.

2009. május 20., szerda, 8:00

Pajtás gép a Normafánál

Na. Az a kérdés, hogy Szabó szaktárs a Gamma Művekben gondolta volna-e az 50-es évek vége felé, hogy az általa összecsavarozott Pajtás fényképezőgéppel 2009-ben egy blog számára fognak képeket készíteni Ilford Delta 400 Professional nevezetű nyersanyagra a Normafánál, a XII. kerületi Önkormányzat rendezvényén.
Nem tudjuk. Valószínű, hogy nem gondolta volna...
Csak azt tudjuk, hogy a bakelit gép kiállta az idő próbáját, és ma is pont ugyanúgy működik, mint 50, vagy 60 éve. Az persze más kérdés, hogy a különlegesen egyszerű szerkezetben nincs is nagyon olyan rész, ami el tudna romlani.
Az erős napsütés persze sok volt a 400-as filmnek, tekintettel arra, hogy az egyetlen záridő 1/30, ami még a minimális 16-os blendenyílásnál is túl hosszú idő. Így érthető, hogy inkább az árnyékosabb részeket kerestem, és azt meg különösen nem értem, hogy a léghajós kép miért nem exponálódott túl.


Szerencsére már tudok rollfilmet hívni, így a negatívot magam hívtam, megspórolva vagy ezer forintot. Tanácsos egyébként a képeket nagyobb méretben is megnézni, szerintem úgy jobban látszik az objektív különös rajzolata, vagyis az szélek felé az elmosódás. A negyedik kép jobb felső sarkán ez olyan mértéket ölt, mintha a háttér valami nagy rekesznyílás miatt lenne életlen.

2009. május 18., hétfő, 11:00

Fókuszhibás Lubitel 166 - megjavítva

Ha az ember földre ejti a Lubitel-jét, és az pont az objektívjére esik, akkor az az objektív elferdül. Kőkemény orosz gépről lévén szó, más sérülés nemigen keletkezik. Ilyenkor az ember fogja a csavarhúzóját, szétszedi a szerkezetet, a lencsét a helyére pattintja, majd önmagával elégedetten visszacsavarozza az alkatrészeket.
Az elégedettség addig tart, amíg az ember nem szembesül a legközelebbi fotózásának eredményével, a teljesen életlen képekkel. Ugyanis a távolságállító lencse egy egyszerű menettel csatlakozik az objektív többi részéhez, de összeszereléskor semmiféle segítség nincs arra nézve, hogy a menetet meddig kell becsavarni, és hát ki gondol erre, örülünk, hogy helyén van minden alkatrész... Összegezve: az objektív filmtől való távolsága nem jó.
Itt látható az a két kép, ami a tizenkettőből valamennyire használható: Lubitel 166
Egy akácfa virága
Lubitel 166
Egy kút
Mindkét kép esetében a távolság a legrövidebbre (1.3 méter) volt állítva, de amint látható, éppen az nem éles, aminek kellene.
Feltúrtam az internetet, hátha találok valamilyen módszert arra, hogyan állítjuk be a kérdéses lencsét, találtam is a Flickr-en egy fórumot, ahol ezzel foglalkoznak. Eszerint más is beleszaladt már ebbe a problémába. A megoldás az, hogy tapasztalati úton, "kézzel" határozzuk meg egy adott fix pont élességét, aminek ismerjük a pontos távolságát, és ehhez a ponthoz állítjuk be a távolságmérő felső objektívet.
Megtettem. Képekben mindez így néz ki:
Lubitel 166
Ennek a két "fogaskeréknek" a viszonyáról van szó
Lubitel 166
Kicsavarozzuk a négy csavart, ezzel leválik az objektív a gépről
Lubitel 166
Szerencsére az egész egyben marad, nem repülnek szét a rugók és a lencsék
Lubitel 166
Ez az elülső távolságállító lencse, ami menetes, ennek kell meghatározni a helyét,
vagyis azt, hogy mennyire legyen becsavarva
Lubitel 166
A film helyére egy áttetsző ragasztószalagot ragasztunk
Lubitel 166
Kézzel odafogjuk az objektívet, és egy adott távolságú tárgyra irányítjuk a gépet.
Ebben a helyzetben a két fogaskerék nem ér össze.
Lubitel 166
"B" időre állítjuk a zárat, és addig állítgatjuk a lencsét, amíg a tárgyunk éles nem lesz.
Amikor tehát elértük, hogy az objektív az adott távolságú tárgyat élesen rajzolja meg, a felső távolságállító lencsét beállítjuk ugyanerre a távolságra, és gyorsan visszacsavarozzuk az egész mindenséget a helyére. Természetesen érdemes lenne néhány próbafelvételt készíteni, de ez ezúttal idő híjján elmaradt. Reménykedjünk.

2009. május 11., hétfő, 9:30

Mezei fotók lyukkamerával

Azzal kezdődött, hogy elzarándokoltam a Soós-ba, hogy vegyek valami eszközt a 120-as rollfilm felőhívásához. Aztán kibicikliztem a közeli mezőre, és elfotóztam egy tekercs 400-as ILFORD HP5-öst, lyukkameraként használva a Diana+ gépet. Itt egy videó arról, hogy töltjük be, (vagyis én hogyan töltöm be) a rollfilmet a gépbe. Itt lent pedig egy eseménydokumentáló filmecske, Kispál zenéjével:

Rollfilmet még soha nem hívtam elő eddig, de szerencsém volt, sikerrel jártam. Igazából semmi különbség nincs a kisfilmhez képest, csak annyi, hogy ez rövidebb. És van hozzá az a fekete fényvédő papírszalag, amivel a sötétben kínlódtam egy kicsit, mert néha nem lehetett tudni, hogy melyik a film, és melyik a papírcsík.


A képeken annak kellene látszódni, hogy a lyukkamerával készült fotókon minden egyformán éles, akármilyen közel van, vagy akármilyen messze. Nos, hát ez a való életben nem teljesen van így, legalábbis a képek ezt mutatják. Hozzá kell azonban tenni, hogy a közelebbi növények az enyhe szél miatt kissé bemozdultak, erre a két másodperces expozíciós idő pont elég.

2009. május 3., vasárnap, 22:00

Polaroid Spice Cam

Lett egy újabb doboz Polaroid 600-as istant filmem, amit gyorsan el kellett fotózni, az ember már csak ilyen kíváncsi. Az akcióra a Farkashegyi repülőtéren került sor. Jártam már máskor is úgy, hogy repülőket szerettem volna itt fényképezni, de valami miatt egy darab sem volt éppen a környéken. Jó lenne tudni, honnan tudják állandóan, hogy mire készülök. Nincs szerencsém ezzel.
Az alábbi videón a túra zanzásított összefoglalója látható.

Az előző Polaroid-os képek még télen készültek, és a tapasztalatlanságom miatt a hideg levegőn "hívtam elő" a képeket, így néhánynak igen érdekes, különleges színvilága lett. Nos, itt most erről szó sincs, süt a nap, meleg van, a fotók nagyjából színhelyesek lettek.
Itt vannak a művek, sajnos csak tíz darab, mindössze ennyi van egy dobozban:

Legnépszerűbb...


  • Töltődik... vagy nem.
http://www.wordle.net/