2009. október 31., szombat

Optikai Üveg Lencse

Ez a nyersfordítása az objektív márkájának, amit a Kinon nevezetű gép visel. Ettől függetlenül a napokban van a LomolitosBlog két éves születésnapja, és tudvalevő, hogy ilyenkor a legszebbek a sárguló levelű fák a Budakeszi út körüli erdőkben. Így volt ez két éve is, és az idén is, ezt gondoltam megörökíteni ezzel a megejtően primitív fényképezőgéppel.

Optical Glass Lens
Kinon RX-7 (több kép)

Az objektív 50mm-es, emaitt a sárguló levelű fák nem fértek bele eléggé a képbe. Mindazonáltal a Foto Express nevezetű 200-as film miatt, vagy a "remek" lencse miatt a képek elég életlenek lettek, és meglehetősen szemcsések is. Tehát ez a gép ezzel a filmmel egyáltalán nem mondható szerencsés párosításnak.

Amikor tavaly novemberben fotóztam a Kinon géppel, az interneten próbáltam keresni róla információkat, de csak Nikon-t, és Canon-t és egy Mazdát találtam. Most viszont a saját tavalyi posztomat. Tehát azóta se lett egy világmárka, bár ezt nem csodálom.

A képek tehát olyanok, amilyenek, nem valószínű, hogy díjat fogok nyerni velük a "A világ legszebb őszi képei" című fotópályázaton, de a "Hol tart ma az egyetemes fotóművészet" címűn se, ha egyáltalán vannak ilyenek valahol. Viszont remek reggeli napsütéses séta volt. Meg busz.

2009. október 26., hétfő

Szezonvég

Végérvényesen elmúlt a nyár, ugye. Gondolom, ezt nem innen tudja meg senki. Mindenesetre odalett a strand, a sülthekk, a bringatúra, a kemping, bezártak az ifjúsági táborok, végetértek a fesztiválok, és elmúltak a szúnyogok.

maroknyi Pajtás
az úton

Bizonyhogy itt az ősz, és most bezárták a lakatokat, összetörték az autókat, kidöntötték a betonoszlopokat, otthagyták a vödröket, kidobták az ajtókat, letaposták a kerítéseket, pocsolyába hullatták a leveleiket, összefirkálták a soromopókat, és lefaragták az áraikat.

A képek egy 100-as Fujicolor Reala filmre készültek Pajtás géppel. Kicsit sötét volt, és azt gondoltam, hogy nem lesz elég fény a 100-as filmnek 8-as blendével, de elég lett.

2009. október 6., kedd

Zsámbéki járkálás

Nem vesztem el. A blog se szűnik meg.
Itt vannak rögtön ezek a zsámbéki képek, amelyek még a nyár végén készültek, egy Ilford HP5 Plus filmre, de csak most hívódtak elő, és szkennelődtek be. Szégyen szem, de ez az első olyan fekete-fehér film, amit nem saját magam hívtam, hanem a Digilab, és ők is szkennelték. Hiába, az embernek nincs mindig ideje és kedve mindenre.

Természetesen lehetne Zsámbékon szépeket is fényképezni, de valahogy a képek nagy része mégis olyan lett, mint a mondott falu: lehangolt, lepusztult, szegényes, rosszkedvű. Gondolom, akik ott élnek, nem feltétlenül ilyennek látják, de látogatóként nem egy halászbástya. Pedig még kávézni is próbáltunk, de csak egy barna lötty lett. A Lámpás Éttermet meg most kihagytuk, pedig az kellett volna.

A Lomolitos hozta a megszokott formáját, szokás szerint minden kép jó lett, és még viszonylag éles is. És persze az objektív által torzított ívek.

Legnépszerűbb...